A jelen tragdiája
A tető szélén ült a jövő és a jelen.
Olyanok voltak egymásnak, mint két idegen.
A jövő olyan volt, mint egy élőhalott.
Igaz, hogy még létezett,
De nem volt semmije amit mesélhetne.
A jelen történeteit hallgatta,
De, neki nem voltt története, mit elmondhatna.
Így ő a terveiről mesélt ,
Mert nem volt semmi amit eddig megélt.
,,Miért olyan fontos a holnap?
Nem elég egy jó nap?
A te múltad annyira üres,
Pont mint ez az üveg."
,,A te jövődből meg hiányoznak a tervek,
És cél nélkül telnek el a percek.
És a jövőd annyira üres
Pont mint az az üveg."
A Jelen felált és megszédült,
Ez az este maradt neki utoljára emlékül.
A jövő tovább ült a tető szélén.
Ez volt számára az első élmeny.
Ez lett volna a történet mit elmondhatna,
De nem volt senki, ki meghallgatta...
