Kávé és menta -Befejezett-

Véget ért a háború több mint 2 éve, s az angol varázslótársadalom újra fellélegezhetett a Sötét Nagyúr rémuralma alól, hála Harry Potternek. A volt halálfalók közül, Lucius Malfoy minden befolyását latba vetve kapaszkodott a szabadságába, amit a Főnix Rendje vallomásának köszönhetően, miszerint az utolsó pillanatban átállt melléjük, a Winzengamot meg is adott neki. Mindez után a Malfoy család eltűnt. A pletykák szerint Draco Franciaországba költözött jegyesével, Lucius és Narcissa pedig visszavonulva éltek, egészen addig amíg Narcissa Malfoyt gyanúsan titkos körülmények között a Szent Mungó Varázsnyavalya-és Ragálykúráló Ispotályba nem szállították egy hónapja, s ahonnan még senki nem látta távozni. A Szent Mungó titkos dolgozójával készült exkluzív interjúért lapozzon a 3. oldalra. Olvasom a szombati boszorkány aznapi számát. A cikkből sejthető, hogy ezzel a bizonyos Malfoy családdal igen sokat foglalkozik a lap. Érdekesnek tartom ezt a lapot olvasni. Odahaza, Amerikában sose engedtek volna egészen a nyomdáig egy olyan cikket, ami pletykákra alapul és ilyen személyeskedő. Összecsapva az újságot ledobom az ágyra. Az ablakhoz lépve végignézem a délutáni nyüzsgő Abszol utat, amire egészen kellemes kilátásom van a szobámból a Foltozott Üstben. Az ideérkezésem óta igen sokszor bejártam már és a legtöbb üzletbe be is tértem. Figyelem az utcán hömpölygő forgatagot, akik egyik boltból a másikba mennek, mintha nem lenne holnap.

Mivel már sötétedik, úgy gondolom, végre belevetem magam a Zsebpiszok közi klubok egyikébe. A bőröndömből előveszem a méregzöld csipke és fekete színű hosszú selyemruhámat. Miután felöltöztem és elővarázsoltam egy tükröt, amiben elkészítettem a halvány, de hívogató sminkemet, amit egy vörös rúzzsal koronáztam meg. Sűrű hajam engedtem a vállamra omlani miután kifésültem. Egy tértágító bűbájjal ellátott kistáskát magamhoz vettem, beletéve a pénzem és a fontosabb bájitalaimat. Belebújtam a magassarkúmba, magamra terítettem a taláromat és elhagytam a szobát. Az Abszol úton végighaladva, elhagytam a talárszabászatot és a Weasley boltot, majd a setét sikátor sarkán hirtelen befordultam, a sötét és dohos, de annál izgalmasabb, Zsebpiszok közbe. A vékony kisutcán hemzsegnek a sötét csuklyába és talárba burkolózó emberek. A boltok és bordélyházak közt meglátok egy igen érdekes feliratot. Eddig csak varázstalanok körében láttam ehhez hasonló helyet, vagy Angliában a varázslók körében is népszerű a swinger klub?

Az ajtón belépve és megcsapott egy bódító illat, meg nem tudtam volna nevezni mi ez, de kellően felcsigázta az érdeklődésemet, hogy itt maradjak. A helyet sokkal inkább nevezném egy pubnak. A bárpult mellett kis színpadon élő zene szól, de ami még furább, azaz asztaloknál beszélgető párok között lévő kis óraszerkezet, ami pityegő hangot ad ki. Az asztalnál ülők vagy tovább állnak szabaddá téve az asztalt vagy kézen fogva sétálnak el mellettem ki a bárból, valószínűleg a legközelebbi motelig hoppanálva.

A bárpulthoz lépek ahol egy kedves tekintetű boszorkány fogad. Végignézve a kínálton egy sárkány likőrt kérek magamnak. A pohárral a kezemben a magas székre leülve végignézem a jelenlévőket. Apró bőrfotel bokszok helyezkednek el a helység széleinél, míg középen, az asztalok két székkel és az idegesítő órával. Végignézve a férfiakat, ez elszomorító. Sokuk idősödő és pocakos kifejezetten ronda férfi vagy épp nem is látom az arcukat a félhomályban. Egy kelletlen fintor jelenik meg az arcomon és egy lemondó sóhajjal iszom ki a poharam tartalmát. Arra azonban még mindig nem tudok rájönni, mi ez az illat mivel csak a gyertyák égnek, de azok nem lehetnek illatosítottak.

– Elnézést – szólítom meg a pultos lányt. – Azon gondolkodom, mi ez az illat, ami itt van, kifejezetten kellemes.

– Nos, ez nem más, mint egy kis módosított amortencia. Ha érzel illatot, az azt jelenti, hogy a jelenlévők között van az, akihez maga vonzódik és jó esetben vele is tér majd ki innen. – magyarázza, és a végén kacsint egyet.

Amortencia, gondolhattam volna. Jobban elgondolkodva ezen, nagyon erőteljes férfias illat, de nem holmi olcsó parfüm, hanem nagyon is drága féle lehet. Kávé és menta illata is van ennek a bizonyos személynek. Vajon mindez egy férfi illata vagy netán többé? Ismét szétnézek, de most jobban megnézem a vendégeket, kinek lehet ilyen illata?!

A pulthoz odalép egy sötét szmokingot és talárt viselő férfi, hosszú szőke haját hátul összefogva egy fekete szalaggal. Ekkor orromat megcsapja a helységben terjengő illat és rá vetem tekintetem a mellém lépő férfire, aki úgy tűnik hasonlóan érez, mert ő is rám kapta tekintetét. Végigmértem kellően az idegent, ovális arcforma erőteljes állkapoccsal, ami tökéletesen kilátszik. Szemei arca egyik, hanem legdominánsabb része. Azok az átható jégszürke szemek, amik ugyanúgy méregetnek engem akárcsak én őt.

– Disaudio – szólt az idegen és körülöttük a zene és a kellemes zsivaj is elhalkult és monoton zúgássá alakult. – Szóval kegyed az – kezdeményezett. – Lucius Malfoy – mutatkozik be illedelmesen.

– Tiana Hernandez – mutatkozok be én is – Olvastam magáról egy pletykalapban. Bár úgy gondolom, vajmi keveset kell az ilyesfajta lapoknak adni. Nemde? – nézek rá kérdőn.

– Nos ha olvasott, nyilván az egész életemet kiteregették akár a mosott ruhát. Nem gondolom, hogy igazat kéne adnom akármelyik lapnak is. – húzta féloldalas mosolyra a száját. Máris sokkal szimpatikusabb. – Szóval, itt tényleg egyfajta amortencia bájital van folyamatosan a levegőben? Ez Amerikában illegális, bármilyen formában árulni ilyen veszélyes bájitalt. – háborodom fel, mert észhez térít, hogy még mindig az előttem álló férfi illatát érzem.

– Kedvesem, egyenesen besétált a varázsvilág fertőjébe… és meglepődik egy két illegális dologtól. – felvonta a szemöldökét, mint aki nem hisz a fülének. – Nos, talán elég feltűnő a csendességünk. Mit szólna, ha inkább megfelelőbb helyre mennénk? – vonta fel a szemöldökét. Belekaroltam a felkínált karba és a férfi oldalán elhagytam a helységet. Ahogy kilépünk az ajtón a tömény illat megszűnt létezni. Megállunk a fal mellett és az a görcsös alhasi spirálszerű húzó érzés hatalmába kerít majd, ahogy jött úgy távozott is mikor megérkeztünk.

A szoba, vagy inkább mondhatnánk teremnek, hatalmas, magas falakkal, azokat beborító mívelt faburkolattal masszívan tartották az épületet. Egy nagy kandalló áll a szobában kellemes meleget árasztva az egyébként egész ridegnek tűnő helységben. A bútorokat méregzöld színű selyem borítja, közöttük pedig egy sötét fa dohányzóasztalt áll. Lucius lábánál egy manó jelenik meg azonnal földig hajolva, orrával érintve csupasz görbe lábait. A manó a leadott rendeléssel azonnal köddé is válik, amíg leülünk a kanapéra. A férfi felé fordulva féloldalasan ülök le, egyik lábam átvetve a másikon.

– Szóval amerikai… és mi hozta Angliába egyébként? – érdeklődik Malfoy.

– Nos, nagyon érdekesnek tartom az angol varázslókat, teljesen más a felfogásuk, mint odahaza. És mellesleg itt sokkal minőségibb alapanyagokat lehet megvásárolni. Az Ilvermorny alapítói, igaz a Roxfortról mintázták az iskolát mégis teljesen más. Én a Wampus ház tagja voltam, talán ez megfelelne egy griffendél-mardekár keveréknek – a mondandómat a manó újbóli feltűnése zavarja meg, aki letesz egy-egy poharat az asztalra, jobban megnézve ez már nem alkohol lehet, de még koktél se. A manó lebegtetve kezembe adta az elsőt majd Luciusnak is, mélyen meghajol és köddé válik.

– Ez mi? – kérdem

– Azaz igazság, hogy én sem tudom. A szépanyám bízta rá a receptet a manókra, akik nem hajlandóak elárulni. Nem alkohol, de kifejezetten kellemes, gondoltam elnyeri a tetszésedet - emeli meg a poharat egy kissé. Kétkedve emelem a számhoz, az ital kellemes meleg tejszínes, karácsonyhoz lehetne kötni az íz világát, de mégis van benne valami más is amire nem tudok rájönni. A poharat, a két kezemben fogva gondolkodom az ízen majd, egy újabbat kortyolok belőle.

– Furfangos lények a manók – jegyzem meg kissé elnevetve magam – és maga is…– kérdésemet nem tudtam befejezni.

– Tegeződjünk! Úgy gondolom, ha már elhoztalak ide és bár láthatóan az apád lehetnék, nem látom a magázódásra az okot. – mondta. Ízlelgetve a gondolatot végül bólintottam.

– Rendben! Bár nem gondolom, hogy az apám lehetnél. Túl fiatalnak nézel ahhoz ki. – lesütöttem szememet, amiért ilyen szenvtelenül merek bókolni neki és inkább a poharam tartalmát fixírozom.

– Állapodjunk meg! Elárulod hány éves vagy és én majd ezt eldöntöm. - dől előre Malfoy.

– Huszonkettő – válaszoltam röviden. A feleletre Malfoy csak kárörvendően horkant egyet, lehajtott fejjel, válla kicsit rázkódik. Mikor ismét felnéz, rendezi arcvonásait, de szája szélén ott az a mosoly. – Tehát tévedtem? – vonom fel kajánul a szemöldököm és közelebb hajolok hozzá.

– Nagyobbat nem is tudtál volna. De miért érdekel egy apád korabeli férfi, hm? – dönti oldalra a fejét és fürkészően végigmér.

– Talán a tapasztalat és a biztonságérzet. A korom béli fiúk sose érdekeltek, gyerekesnek tartom őket. Idősebb férfiaknak sokkal több élettapasztalatuk van, amiről lehet mélységekig nyúló értelmes beszélgetést folytatni és nem mellesleg, az ágyban is tapasztaltabbak. – mondandóm végén egy mindent tudó pillantást vetek rá. Úgy tűnik, sikerült meglepnem őt.

– És úgy gondolod én, ki tudlak elégíteni? – kérdezte merő kíváncsisággal.

– Majd meglátjuk. – nézek rá a poharam pereme felett, majd leteszem azt az asztalra.

A férfinek több se kellett, a köztük lévő távolságot a lehető legkevesebbre csökkentette, kezét az arcomra vezette és masszívan tartotta azt, amíg ajkaink közti távolságot is megszüntette. Ajkaink mohón falják egymást, karjaimat felvezetem Malfoy széles vállaira és magamhoz ölelem. Egyik kezem megtalálta a szalagot a hajában, amit hamar kioldok, ezzel elszabadítva azt a mérhetetlen hajzuhatagot, amibe aztán élvezettel vezetem bele ujjaimat. Malfoy szája az enyémet elhagyva az álkapcsomon keresztül végig csókolja a nyakam a kulcscsontomnál különösen sokat elidőzve. Lucius keze is felfedező útra indul a testemen, és a csókok közepette a ruhám zipzárját is lehúzza, emiatt a ruha elvesztve formáját egyszerűen lehullik a derekamra. Vágyakozóan néz végig, immáron fedetlen felsőtestemen, melleimen, melyeket egyelőre, egy melltartó takar a kíváncsi szemei elől. Felállok és a könnyű anyag csípőmről egyszerűen leesik az földre, kilépve belőle egyenesen Lucius ölébe ülök vele szembe. Felöltőjének gombjait kezdem szétkapcsolni, majd mikor azokkal megvagyok, haladok tovább az ingjére és minden felfedett bőrfelületet gondosan beterítek gyöngéd csókokkal.

Elhajolva a forró bőrtől végigmérem a felsőtestét, feltételezett korához képest kidolgozott izomzata és nagyon világos bőre van. Mellettem szinte világít. A mellkasát borító pelyhes világos szőr pedig még jobban kiemeli mellizmait.

Lesimogatom róla az ingjét. Velem felállva az ölében ismét hoppanál, ám most egy sokkal kisebb szobába, nyilván a hálószoba az. A magas oszlopos, baldachinos ágy is ugyanolyan sötét kárpitból és fából készült és bőven elég két személynek. Lucius leültet az ágy szélére, széttárja lábaimat és orrát végighúzza a belsőcombomon, kínosan ügyelve, hogy a sóvárgó nőiességemhez ne érjen. Hátravetett fejjel nyögök fel a mámorító érzésre. Kezem utat talál a hajába és erőteljesen belemarkolok, tépem a szőke tincseket ezzel is késztetve őt, hogy végre folytassa. Kikapcsolja a harisnyakötőmet és a vékony harisnya anyaggal együtt lehúzza a lábaimról. Most már csupán a bugyim az egyetlen akadály az édes mámortól. A fehérnemű korca alá csúsztatja be ujját és félrehúzza. Érzem, hogy brutálisan nedves vagyok. Lucius végül teljesen eltűnteti a bugyit és a többivel sem húzva az időt, magáról a maradék ruhadarabot, rólam a melltartót egyszerűen levarázsolja.

Feláll az ágy mellől és lenéz rám, felülök és a szemem elé kerül merev férfiassága. Nyelnem kell a látványra. Vöröslő makkjából szivárog a csillogó előváladék, hosszán az erek cikáznak, tövénél összetalálkozva a szőke fanszőrrel. Elé térdelek, ujjaimmal végigcirógatom Lucius lábát egészen fel, ágaskodó férfiasságáig. Kezemet fel-le húzom rajta párszor, így kicsalva az első előváladék cseppet, amit készségesen lenyalok makkjáról. Eljátszom még egy kicsit az érzékeny domborulat ingerlésével, de hamar megunja és torokhangú nyögései arra sarkallnak, hogy elmélyítsem a számban. A fogai közt szívja be a levegőt nagyon lassan, mikor teljesen elnyelem merev farkát. Keze megtalálja a hajamat, belemarkol és dominánsan diktálja a tempót. Nyelő reflexemet próbálom minél többször háttérbe szorítani és nem megfulladni. Orrom többször érintkezik a szőke szőrrel, amikor teljesen belefeledkezik, és egészen torkomig elmerül a számban.

Kihúzódik végül és én csillogó szemekkel nézek fel rá.

– Ágyra most! És lábakat szét! – parancsolja érthetően. Felkelve a térdeimről az ágyra ülök hátradőlve könyökeimre, lábaimat széles terpeszbe tárva neki. Most rajta a sor, hogy letérdeljen, és két kezével tartsa combjaimat alulról. Meleg nyelve többször végigfut nedves résemen éppen csak érintve csiklómat. Lélegzetvételem halk zihálásba, majd kéjes nyögésekbe torkollik, mikor még mindig nem ott kényeztet, ahol a legjobban vágyom rá.

– Kérlekh… Akarom, a nyelvedet! – könyörgöm érte. Lassan nyal végig nőiességemen, amíg megtalálja azt az érzékeny idegcsomót, amin nyelve körkörös alakzatokat rajzol vagy megszívja azt, amivel az őrületbe és az orgazmusom szélére kerget, de az utolsó pillanatban mindig abbahagyja. Elengedi combomat és jobb kezével lesimít egészen a nedves résem bejáratáig. Nincs szüksége semmiféle síkosítóra, ujjait kellően eláztatom. Két ujja utat talál és elmeríti bennem, majd szája ismét megtalálja csiklómat. Míg ujjai mozognak bennem keresve az édes pontomat, addig csiklómat folyamatosan szívja, és néha megérzem fogát is végigkaristolni az érzékeny kis bőrfelületen. Ezt már nem bírom el, összecsuklik a karom alattam és a lepedőt tudom csak markolni, míg torkomból hangos nyögések, sikítások törnek fel. Lucius begyorsít és az alhasamban összegyűlő görcs feloldódik, elsöprő orgazmusként cikázik végig a testemen, de nem hagyja abba. Lassan és kínzóan körkörösen ingerli csiklómat még mindig, de nem érzem képesnek magamat még egy orgazmusra.

– Ne! Neh! Kérlek, elég nem bírom, ah! – gerincem ívbe feszül mikor erősen megszívja a csiklómat, majd kihúzza ujjait. Feláll a térdeiről és feltol egészen az ágy közepéig, fejemet a puha párnák közé vetem, Lucius fölém mászik, és vállaim mellett megtámaszkodik. Lélegzetelállítóan szexi látvány tárul a szemem elé, a haja lecsúszik hátáról és vállairól és szabadon lógnak a levegőbe elérve mellkasomat is. Leül a sarkaira és kezei ismét a combjaim alá kerülnek, bepozícionálja férfiasságát és lassan elmerül bennem. A tökéletes teltségérzet kerít hatalmába és nem bírok betelni vele! Akarom újra és újra!

– Kérlek, mozogj Lucius! – kérlelem őt nagy, ártatlan szemekkel. Ő végignéz rajtam, ráhajol ajkamra és édes csókok közepette lassan csípője mozgásba lendül. Kezei csípőmre csúszik le és megtartva egyre erőteljesebb tempót diktál. Bőr a bőrnek tapad és a súlyos herezacskót minden egyes mozdulatánál érzem fenekemnek ütődni. Körmeimmel felszántom így is vörös hátát és pár új karmolás csíkkal ajándékozom meg. Lucius a sarkaira ül, kihúzódik belőlem és felemelve engem, a csípőjére ültet, nyílván azzal a szándékkal, hogy lovagoljam meg. Készségesen ereszkedek rá forró farkára, ami most még mélyebben van bennem, érzem minden lüktető centijét.

– Dőlj hátra, támaszd magad a combomon és mozogj! – parancsolta, tekintetén látom, menten felfalna, ha megtehetné, olyan éhes és birtokló tekintettel méri végig nedves puncim, ahogy fel és leereszkedik merev farkán. Kezét derekamra vezeti, majd onnan lesimít forró nedves résemhez és hüvelykujjával végigsimít a csiklómon. Egyszer, majd kis idő múlva még egyszer, az érzékeny idegcsomó makkján kis köröket ír le az óramutató járásával egyezően majd ellentétesen. Hüvelyem többször összeszorul az érzésre, én ezt nem bírom már ép ésszel. Könyörögve nyögöm nevét, hogy gyorsítson, de esze ágában sincs. Továbbra is lassan, sőt még lassabban, de egyenletes tempóban köröz ujjával. Abbahagytam farkán a lovaglást, combjaim remegnek, kezeim görcsösen markolják az övét, némi támaszt keresve. Mikor már sikítok keze alatt a gyönyörtől, hirtelen gyorsít be a körkörös mozdulatokkal, hogy alhasamban megbújó orgazmusom, mint egy vihar törjön felszínre. Lucius arca is eltorzul és farka meg-megmozdulva bennem, belém lövelli örömnedvét, mély torokhangú nyögés tör fel torkából. Nem szállok le róla, hanem inkább mellkasára dőlök, hogy egymás lélegzetvételét hallgatva nyugodjunk le.

– Szeretnélek megjutalmazni, amiért ilyen jó kislány voltál, igazán jól bírod, mikor kínozlak és feszegetem a határaidat. – suttogja a fülembe. Ő nekidől, a hatalmas ágytámlának engem pedig az ölébe vesz, neki háttal. Lábaimat felhúzom, és ujjai ismét megtalálják nőiességemet, mindenféle bevezetés nélkül merít el bennem kettőt. Másik kezének ujjai pedig a nyakam köré tekerednek. Lassan kezdi bennem mozgatni ujjait, de hamar megtalálta bennem az érzékeny pontomat, ami után nem volt hajlandó mást ostromolni bennem. Érzem, hogy szédülök. Nyakamat fogva tartó ujjai miatt, vérkeringésem nem a legstabilabb, de emiatt jobban is érzem a g-pontomat kényeztető ostromot. Minden érzékszervem erre fókuszál. Hirtelen húzza ki belőlem nedvemmel átitatott ujjait majd jobbra-balra heves mozdulatokkal ingerli csiklómat.

– Most jól figyelj rám, hercegnő! Mikor azt mondom, nyomj, megteszed! Világos? – morogja fülembe. Kezét megszorítja nyakam körül nyomatékosítva mondandóját.

– Igen, de… Kérlek Lucius… Nekem, ki kell mennem a mosdóba, kérlek! – kérlelem, mert egyre kellemetlenebb érzés fog el.

– Oh, nem! Nem mész, hidd el ez nem az! Élvezni fogod! Ez azt jelenti, jól csináltam. – mondandója alatt lelassított és ismét bevezette, hogy csak csiklóm hegyét kényezteti körkörösen. Karjai közt tekergek, akár egy kígyó, kezeimmel, hol az övéibe markolok, hol a lepedőbe, már ahol érem. Kettő ujja helyett, immár hárommal tágítja, még mindig szűk puncimat és ingerli g-pontomat.

– Lucius! Kérlek, nagyon kell! – könyörgök neki sikítozó hangon.

– Ha ennyire kell, hát nyomj! Hallottad az utasításomat hercegnő! Tedd, amit kérek. – mély szexi hangjától elolvadok karjában. Alhasam izmait összeszorítom, mintha ki akarnám nyomni magamból az ő ujjait. De azok nem tágítanak, sőt még hevesebb mozgásba kezdenek, hol bennem, hol csiklómon. A nedves tocsogó hangok mellé, az én sikításszerű nyögéseim töltik be a szobát, emellett fejem egyre jobban szédül, nőiességem lüktet az élvezettől. Nyomásaimmal párhuzamosan ismét megérzem azt a bizonyos alhasi feszítő érzést. A keze oldalirányú gyors mozgását nézem, és egy kisebb élvezet hullámkor szorítom össze ismét falaimat, ami meglepő eredményt hoz. Fejemet hátravetem a férfi vállára, combjaim megállás nélkül remegnek, önkontrol nélkül mozog testem és tör elő belőlem a mélyről jövő hörgés. Keze mozgása nem marad abba, és pillanatokon belül a második feszítő érzés is szabadjára tör és spriccelve teríti be az ágytakarót. Még sose éreztem ilyet! Ez egy olyan orgazmus, amit nem lehet szavakba önteni.

Mikor már keze csak combomat simogatja, engem nyugtatva még akarva akaratlanul is előtörnek orgazmusom hullámai és kisebbeket ugyan, de ismét spriccelek, combjaim megremegnek.

Mikor megnyugszik testem, hirtelen jut eszembe mit műveltem. –Lucius!- pattanok fel hirtelen, de tekintetével összetalálkozik enyém és azt, míg élek nem felejtem el. Egy rövid pillantás alatt jöttem rá, nem haragszik és inkább megbabonázva néz engem.

– Csodálatos vagy! Tudod erre eddig egyedül te voltál képes. Igen vonzónak találom, mikor orgazmustól önkívületi állapotban egyszerűen spriccelsz. – mondja, miközben arcélemet cirógatja kézfejével. – Van kedved lefürödni? Igazán izzasztó pár óránk volt. – ajánlja fel az ötletet, amire azonnal ráharapok.

Leszállunk az ágyról és Lucius egy köntöst terít maga köré és egy másikat az övéi közül, felém nyújt. Felveszem és követem őt, a szobából nyílik a fürdőszoba. Elámulok rajta. Ez inkább egy fürdő lakosztály. A falak szépen mívelt fehér és tengerkék csempéből vannak kirakva, azon hatalmas tükör előtte fehérmárvány mosdókagyló és pult. A helység másik végén egy nagy oroszlánlábas fürdőkád. Lucius megengedte a vizet és gondolom némi habfürdőt varázsolt bele. Levetem a fürdőköpenyt és a falra akasztom. Mögé settenkedek és hátulról a karjaim közé zárom őt. Köpenye övével foglalatoskodom, hogy ismét lekerüljön róla minden felesleges ruhadarab és megcsodálhassam újra azt a testet. hogy a köntöst lesimítom róla, karjaimmal újra körbezárom. Megfordul és most rajtam a sor, hogy meglepődjek, mert felkap, és velem együtt száll be a kád meleg vízbe. Mellkasának döntöm hátamat és élvezem a víz kellemes melegét. A habok egyre nagyobbak lettek már teljesen ellep minket. Lucius keze a hasamra siklik a víz alatt és apró köröket cirógat bőrömön.

– Nem gondoltam volna rólad, hogy ennyire értékeled a szex utáni gondoskodást. – csodálkozom el kedves érintésein magamon. És ez az egész szituáció is. Hallok valamiféle morgást, egy fruskáról.

– Talán jobb lenne, ha ott hagytalak volna az ágyon, hogy szedd össze magad és távozz? Nem hiszem! Egy úriember, egy Malfoy sose tesz ilyet. – Lucius felvonta orrát, szinte sértett hangon beszél. – De ha ragaszkodsz hozzá. – mondja és kiemel öléből.

– Nem köszönöm inkább, maradnék. – visszaülök ölébe ezúttal egymással szembe. Egy apró fölényes mosoly húzódik a szája szélén.

– Szeretném, ha maradnál éjszakára. – súgja a fülembe. A víz kellemes melege kezd eltűnni, ami mindkettőnket sietésre bíztat. A kádból, tisztán és felfrissülve lépünk ki. Lucius egy gyors szárító bűbájjal, megszárít minket.

A szobába visszaérve a ruhámat az egyik széken találom, rajta egy garnitúra másik ruhával összehajtva, az ágy pedig ismét frissen megvetett. Felemelem az ismeretlen ruhadarabokat és egy vékony szatén hálóruhát tartok a kezemben. Felveszem, de elgondolkodom rajta, miért van Luciusnak női hálóruhája? Megfordulok, de szembe találom magam a meztelen Luciussal, felvonom szemöldökömet, de csak legyint.

– Még mindig nem hiszem el, hogy ennyire gondoskodó vagy. De meglehetősen kellemes, így nem érdekel. – megvonom vállam, ő ismét csak prüszköl valami „Micsoda kis fruska” félét, és végképp elcsendesedem. Az aznap történt eseményei eltávolodtak és én mély álomba zuhantam.