1.rész
Fekete hajzuhatagomat ki söpröm látókörömből. Vérben úszó késemet pedig megtörlöm ruhám sötét anyagában és egy beteges vigyorral lépek el mai játékomtól.
Annyira szánalmas ahogy könyörögnek az életükért, pedig tudják hogy így is úgy is megfognak halni. Mai játékocskám egy 23 éves nő lehetet vörös hajjal. Annyira szeretem mikor észre veszik hogy nézek ki és azt hiszik hogy bejönnek nekem és azért húzom félre őket, nevetek fel. Nagyon nagy tévedésben vannak. Én csak csupán az élvezetért húzom félre őket, de az már más kérdés milyen értelemben, meg súgom nem az átlagosban.
Haza érve lerugdosom a cipőmet lábamról és fel megyek a fürdőbe engedni magamnak vizet, közben felhívom legjobb barátomat,Yoongit.
- Yoongi.- változtatom meg hangom cukivá.
- Nyomos okod legyen, hogy felhívtál!- fenyeget meg, de hát ilyen ez a Yoongi.
- Most megyek fürdeni és kíváncsi vagyok mikor érsz haza Hyung.
- Még beszélek pár szót Hyungwonal és utána megyek.
- Jó, szólj a többieknek hogy holnap megyünk mókázni egyet.- mondom vidáman. - Játszani akarok.
- Mindent a kis hercegnek.- tudom hogy most elvigyorodott.- Most leteszem, szia.- rakja le.
Véres ruhámat ledobom a földre és beülők a vízzel megtelt kádba, pilláimat lehunyom és vissza játszóm agyamban a ma esti játékomat, aminek minden egyes percét élveztem. Yoongi szerint skrizofén vagyok, de csak ilyen személyiségű vagyok. Ha kell megölök mindenkit a nézésemmel, de ha nagyon muris kedvemben vagyok minden faszságot kitudok találni. Szeretek játszani, Yoongi szerint egy nagy gyerek vagyok még is egy gyilkoló gép. Tisztára mint egy gyerek.
Csak simán V vagyok mindenki számára, a rendőrség próbál megtalálni, de az én csapatomat bizony hogy nem tudja.
Holnap a bankba megyünk egyet mókázni, ahogy szoktuk, kivéve ha nem állatkertbe akarok menni.
Miért volt olyan nagy baj, hogy elhoztam egy medvét és azzal járkáltam a városban? Láncon fogtam! Mindegy.
Kedvemtől függ minden.
Kiszállok a kádból és elmegyek így vizesesen- meztelenül lefeküdni aludni.
