Van az úgy, hogy megkapod az életet, amiről mások álmodoznak, mégis magányosnak érzed magad.
A férjem, életem szerelme és ezt soha nem kérdőjeleztem meg, de valahogy egy idő után a munka, Ravi másik szerelme felülkerekedett a hétköznapokon és ez nem volt jó hatással a mindennepokban rám sem. Ezért is örültem rettenetesen, mikor közölte, hogy az egész nyarat egy Palaui tengerparti villában töltjük, ahol kikapcsolódhatunk mindketten, csakhogy nem számítottam rá, hogy a valóságban Wonsik bizony ott is dolgozni fog.
Első találkozás.
Egy bögre kávéval és egy könyvvel felszerelkezve, egy szál bikiniben léptem ki a teraszra, mikor az első döbbent pillantást bezsebeltem a kerben ácsorgó félmeztelen idegentől... kis híján a földön landolt a kezemben szorongatott ital, mikor megláttam. Pontosan úgy festett, mint aki most lépett ki a habok közül és betévedt száradni... csakhogy ezt ellensújozta a sártól mocskos térde és kezei...
- Hello... - nyögtem ki, az inkább kérdésként mintsem köszönésként hangzó szavacskát
- Jó reggelt asszonyom...
Na meg a nénikéd az asszony... elfintorodva jöttem rá, hogy valószínűleg Ravi vette fel a srácot kertésznek...
Nagyon igyekeztem a továbbiakban tudomást sem venni róla, de megnehezítette a feladatot, mikor a lépcső szélén megállt pár méterre tőlem és szemtenül vigyorogva nézett.
- Szeretnél valami?
Végignyalt a száján... egy pillanatig mintha gondolkozott volna, hogy mit is válaszoljon...
- Kérhetek egy pohár vizet? Asszonyom. - jól megnyomta az utolsó szót, montha csak tudná, hogy bosszant vele.
Szemforgatva belibbentem a konyhába és kivettem egy palackos vizet. A teraszra lépve a hátát pillantottam meg, ahogy nyújtózva a tenger felé fordult, ügyelt rá, hogy az utolsó lépcsőfokon maradjon, mintha csak az lenne a határ közte és a ház népe között. Érdekes gondolat volt, de valahogy úgy éreztem helyénvaló.
- Hogy hívnak? - kérdeztem mikor a kezébe nyomtam az üveget, miután alaposan végigmustráltam.
- Hanbin vagyok asszonyom.
- Nem lehet, hogy hagyjuk ezt az asszonyozást? - vicsorogtam rá, mire elvigyorodott... csak bólintott egyet, letekerte a kupakot és inni kezdett... természetesen odafigyelve rá, hogy néhany csepp végiggördüljön az álláról a a mellkasán át végig a felsőtestén... én pedig akaratlanul követtem a víz útját a tekintetemmel... mikor felnéztem szemtelenül mosolygott és a kezembe nyomta az üres üveget.
- Kidobnád ezt nekem?
A torkom kiszáradt a tekintetétől, amivel végignézett rajtam, megállapodva egy pillanatra a számon... majd finoman beleharapott a sajátjába és ahogy jött, úgy sarkon fordulva ott hagyott füstölögni magamban...
A férj.
Ravi tetézve a szégyenemet megérkezett nem sokkal dél előtt, hogy együtt ebédeljünk.
- Már akartam kérdezni, hogy hogy tatszik az új kertészünk? - kérdezte egyszer csak, minden előszmény nélül, mire peleprüszköltem a rosēmba, lezavarva egy enyhe köhögőrohamot.
A férjem felkönyökölve, érdeklődve nézte végig az alakításomat, egy sejtelmes mosollyal az arcán.
- Ah... igen. Szimpatikus, bár nem túl sokat láttam... csak egyszer, mikor kért egy kis vizet. - megtöröltem a számat majd beleittam a boromba ezúttal ügyelve rá, hogy ne fulladjak meg.
- Tudom, hogy jól néz ki a srác, nincs semmi baj szerelmem.
Bokáig vörösödtem a kijelentésére, de annyira tárgyilagos volt, hogy az méginkább zavarba hozott...
- Khm - ennyire futotta, egy halk nyöszörgés még kiszaladt a számon, ugyanis a féjrem egy jól irányzott mozdulattal a lábaim közé csúsztatta az ujjait végigsimítva a a belső combomon...
- Bemehetünk? - kérdeztem, de ő csak vogyorogva megrázta a fejét és a saját ölébe húzott. Éreztem, ahogy a fenekemnek nyomódik kemény erekciója. Egyik kezével újra végigsimított a lábamközt, másikkal pedig végigsimított a mellemen majd finoman megfogta az állkapcsom és a kert felé fordította a fejem, ahol kissé távolabb Hanbin épp a növények között térdelt és valamit ügyködött.
- Neh... Ravi... - nyöszörögtem, ahogy csak félrehúzva a feleslegessé vált bikinialsómat végigsimított a csiklómon.
- Tudom, hogy tetszik... ne is tagadd, hiszen érzem, milyen nedves lettél. Mi lenne, ha megkérnénk, hogy csatlakozzon hozzánk odafent... hm? - nem tűnt dühösnek, sokkal inkább a hangjában izgatottság csengett. - látni akarom, mennyire élveznéd... - suttogta a nyakhajlatomba csókolva, amitől megremegtem...
- Most, ha akarod abbahagyom... és elfelejtjük ezt az egészet, vagy kipróbálsz velem egy olyan élményt, amit nem felejtünk el és amit együtt élünk át...
- neh... - nyöszörögtem, mikor ujjait elhúzta... hallottam, ahogy elmosolyodik. A gondolataim bár nem voltak tiszták átfutott az agyamon, hogy vajon miért volt biztos benne, hogy Hanbint egyáltalán érdekli majd az ajánlata, de nem volt időm feltenni a kérdést... ugyanis a férjem talpra állított.
- Menj szépen be és várj a hálóban... - megcsókolt, mielőtt ellépett mellőlem, annyi időm még volt, hogy láttam, ahogy megigazította a feszülő nadrágját mielőtt a lépcsőre lépett... nem vártam meg, hovy mi történik, valahogy nem akartam tudni, hogy ha estleg fizet a srácnak...
Vacsora.
Az ágy közepén ücsörögtem, felhúzott lábakkal, zavatomban azt sem tudtam, hogy hogy üljek, feküdjek, hova tegyem magam... a torkomban dobogott a szivem és féltem, hogy kihordok egy infarktust, de nem volt időm pulzust mérni, ugyanis az ajtó kinyílt és mikor felpattanva a férjemre üvöltöttem volna, hogy inkább mégsem akarom a dinamit duot... szembe találtam magam Hanbin mellkasával.
- Hoppá... - kapott el, ugyanis majdnem ráborultam a nagy lendülettől. Hát ez kurva ciki... - Tu... tudod, azért jöttem, mert a férjed azt mondta, hogy valamit meg kell... bütykölni...
- ... ezt a faszt... - röhögtem el magam kínomban, Hanbin még mindig a karomat fogta, és ott abban a pillanatban már nem is volt annyira vicces a helyzet... nyeltem egyet és összeszedve minden bátorságomat, végigsimítottam a mellkasán, felvezetve ujjaimat a puha, a tűző naptól forró bőrén, egyészen a tarkójáig. Úgy festhettünk, mint akik egy nagyon romantikus filmben táncolnak, ez a gondolat megmosolyogtatott volna, de Hanbin úgy nézett rám, hogy az fejbevágott. Egyetlen izma sem rándult, csak várt, mintha felmérné a helyzetet, hogy mi is történik körülötte, aztán hirtelen megtette. Közelebb rántott magához és olyan vehemensen mart az számra, hogy felszisszentem az édes fájdalomtól.
A srác éles ellentéte volt a mindig higgadt, de tekintélyt parancsoló férjemnek, szabályosan beleszédültem az ajkaink táncába, annyira, hogy kellett pár pillanat, mire felfogtam, hogy a hátam mögé került az addig csellengő férjem is. Ravi a derekamra szorított, a fenekemnek feszítette az ágyékát és az egyik kezét lassan az alsómba csúsztatta és végigsimított újra az ujjaira vágyakozó csiklómon, mire belenyögtem Hanbin szájába, aki elvigyorodva két ujja közé csípte a keményedő mellbimbómat.
- Egész nap... csak ez járt a fejemben... - suttogta a bőrömbe, ahogy végig cirógatta ajkaival. A kínzó hiány érzésétő, szinte a szájába toltam a mellem, amit mosolyogva fogadott. Majd végig a szemembe nézve nyalt végig rajta. A férjem ajkaival a nyakamat vette célba, miközben ujjai sürgetően simogattak, egyre hangosabb nyöszörgést kicsalva belőlem. A derekamra markolt szabad kezével és felnyögött, ahogy a fenekemet mégjobban a nadrágjában raboskodó, kemény tagjának szorítottam.
Hanbin mindeközben újra az ajkaimra tapadt, így, kiszanálva a figyelmetlenségét a nadrágjába nyúlva a kőkemény farkára fogtam, mire válaszul finoman beleharapott a számba... mikor pedig mozgatni kezdtem a kezem hátravetett fejjel, lehunyt szemmel élvezkedett pillanatokig.
- Ugye milyen ügyes a kis keze? - morogta a férjem elégedetten majd végig simítva a gerincemen, előre döntött, hogy közelebb kerüljek Hanbinhoz, ő pedig kihasználva a pozíciót, megszabadulva a nadrágjától, egy határozott lökéssel elmerülhessen bennem.
Egyszerre nyögtünk fel, az érzésre, a kertészfiú, pedig a hajamba túrt, ahogy ráhajoltam, majd a számba engedtem tagját.
A férjem szinte őrült tempót diktált, olyannyir, hogy a lábaim időnként megrogytak a vészesen közeledő orgazmus előszeleként. Ravi nagyon jól ismerte testem rezdüléseit, így megdobva az élmény, a hátamhoz simulva ujjaival újra a csiklómra simított. Szinte azonnal, robbanásszerűen élveztem el, a lábaim reszkettek, semmi pénzért nem eresztettem volna ki a számból Hanbint, aki egyre inkább hangot adott az élvezkedésének, a férjem pedig kíméletlenül, a derekamnál megtarva dugott tovább, nem hagyva egyetlen pillanatot sem, hogy a testem megnyugodjon.
Csillagokat láttam a gyönyörtől, szinte fel sem fogtam, mikor Hanbin elhúzódott tőlem, csak azt mikor Ravi tette ugyanezt, felnyüszítettem, a hiányától.
- Ne félj édesem, még nem végeztünk... - lépett elém egy cinkos mosollyal elnézett mellettem. Mire felfoghattam volna, hogy mi történik, Wonsik magához húzott, a fenekem alá nyúlt és és felemelt. Készségesen a csípője köré fontam a lábaimt és megkpaszkodtam a nyakában.
Hanbin mögém lépett, a fenekemnél éreztem a merevedését és egy pillanatra levegőt is elfelejtettem venni, mikor rájöttem, mire készülnek.
- Lazíts baby - morogta a fülembe Hanbin, én pedig igyekeztem szót fogadni... kínzó lassúsággal hatolt belém hátulról, miközben a férjem előröl tette ugyanezt. Egy pillanatig úgy éreztem szétfeszülök, nyöszörögve hajtottam a fejem Ravi vállára, miközben lassan elkezdtek, tökéletes szinkronban mozogni... a nyögések és zihálások hangja visszhangzott a falakról, lassú hullámzó mozgásuk mely először kellemetlennek hatott addigra bizsergető érzést indított útjára a gerincem mentén, az újabb orgazmus előszeleként. Ravi a számra mart egy végtelennek tűnő csókkal, ahogy a szemébe nézve felemeltem a fejem a válláról, Hanbin pedig a nyakamat cirógatta ajkaival.
A férjem térdei megrogytak egyetlen pillanatra, ismertem, tudtam, hogy ez azt jelenti, hogy közel jár. Éreztem, hogy Hanbin magához húzott, így a hátam teljesen a mellkasának simult, Wonsik pedig gyorsabb tempót kezdett diktálni, amivel a kertészfiú játszi könnyedséggel felvette az iramot, a testem megfeszült egy egy pillanatra... remegve kapaszkodtam Ravi vállaiba.
- Gyerünk cicám, élvezz el nekünk... - dörmögte, rekedt hangon...
Egyre erőteljesebb lökések követték egymást, minden irányból, a testem megfeszült, az összes izom a testemben egyszerre rándult össze, ahogy kis híjján sikítva élveztem el.
Hanbin megtartott, ahogy Ravi kirántotta a pulzáló farkát belőlem és hasamra élvezett, majd a lábaimra állítva segített talpon maradni, de közben néhány lökéssel később beterítette élvezetével a hátamat és a fenekemet...
- Áruljátok már el... hogy honnan ismeritek egymást... - léptem ki a teraszta, miután mindanyian rendbe szedtük magunkat.
Hanbin szemtelenül Ravira vigyorgott, aki belekortyolt az italába, majd elröhögte magát...
- Szobatársak voltunk az egyetemen a kollégiumban...
- Szóval... nem ez volt az első eset...? - néztem rájuk kérdőn...
- Nem, de ez lesz az első eset, hogy megismételném... - vigyorgott továbbra is magabiztosan Hanbin.
Egy pár percig csak néztem őket, éreztem a növekvő feszültséget, főleg Ravinál, aki kezdett feszengve mocorogni...
- Rendben, de csak ha Hanbin megigéri, hogy nem csinál úgy többet, mintha kertész lenne.... borzalmas, amit azokkal a szegény virágokkal művelt... - röhögtem el magam... mire mindketten kifújták a levegőt...
- Basszus baby, már azt hittem megsértődtél... - mosolyodott el Hanbin majd a férjemre nézett. - ...jól tudom, hogy van egy jachtod?
- Van ám... majd vacsora után megmutatom... - nézett rám jelentősségteljesen Ravi, olyan tekintet volt ez, amiből tudtam, hogy az a nyár, bizony megváltoztatja a házaséletünket... arra azonban nem számítottam, hogy egy évvel később, már hármasban utaztunk vissza Palaura, a közös otthonunkból...